A hennának (Lawsonia inermis) apró, kerek levelei és bogyószerű magvai vannak. Számos különböző neve és változata ismert. Hívják hennének, al-khannának, al-hennának vagy lawsoniának. Finom, piros, rózsaszín vagy fehér négyszirmú virágja van, jellegzetes, a közepéből hosszan kinyúló bibével. A virágok olaját évszázadok óta használják illatszerként.

A henna egy cserje, mely kedvező körülmények között 5-6 méter magasra is megnő. A leveleiben levő, lawsone nevű vegyület által színezi meg a bőrt, hajat.

A fiatal növény levelének színezőanyag tartalma élete első két évében alacsony. Később a Lawsone nevű vegyület mennyisége (ami a színt biztosítja) növekszik.

Az idősebb levelekben, azoknak is a nyelénél magas a színezőanyag tartalom.

Minél ideálisabb környezetben termesztik a növényt, annál magasabb lesz a Lawsone-tartalma. Ilyen ideális környezetet található Pakisztánban és Indiában is. A növény jól tűri a szárazságot és a szélsőséges meleget is.

Az ilyen körülmények közt termesztett henna növényből kiváló, testfestésre alkalmas minőségű hennapor nyerhető. Ha a henna kevésbé ideális körülmények közt növekedett, akkor jó minőségű hajfesték készíthető belőle.

A henna eredetileg Egyiptomból származik, jól viseli a száraz, forró éghajlatot. Indiában, Szudánban, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten is termesztik, de legjobban a trópusi klímát szereti. 4-4,5 méteresre is megnőne, valójában 2,5-3 méteres korában kell learatni, évente háromszor.

A henna hűsítő hatására Rádzsasztán, Pandzsáb, Gudzsarát sivatagi népei jöttek rá elsőként. A megőrölt pépbe mártották kéz- és lábfejüket, így könnyebben elviselték a pusztító hőséget. Azt is észrevették, hogy a pép eltávolítása után a hűsítő hatás mindaddig megmarad, amíg a szín kitart. A nők eleinte csak egy hennafoltot kentek a tenyerükre, amelyet kisebb pöttyökkel vettek körül, később mintákkal díszítették a kezüket, és úgy találták, ezzel is ugyanazt a hatást érik el.

A henna mint hajfesték

A henna nemcsak festék, hanem hajápoló szer is egyben, mivel a henna gyógynövény. A hennanövénynek két aratási ideje van: a nyári betakarításból származó kivonat nem színez, viszont erősíti, dúsítja, kondicionálja a hajat, és selymes fényt ad neki. Az őszi aratásból nyerik a hajszínezőt, amelynek alapszíne vörös. A különböző színárnyalatok eléréséhez természetes adalék anyagokat használnak (pl. ébenfagyökér, sárgafagyökér).
Ezek a szerek visszaadják a haj kondícióját, javulás várható a nem természetes alapú festékektől tönkrement, száraz, töredezett hajon. A haj egészségesebb, rugalmasabb, dúsabb lesz, a hennás hajfesték használatával elmulaszthatjuk a fejbőr gyulladását, korpásodását.

Hogyan készül a hennapor?

A növényt két kő között vagy a helyi malomban őrlik porrá. Őrlés előtt növényi olajjal meglocsolják, hogy kíméljék a malmot és csökkentsék a keletkező zöld por mennyiségét. A hennaport lehűlése után légmentesen zárva tárolják, csak így őrzi meg minőségét. A port a végső fázis, a csomagolás előtt még egyszer átszitálják, minél többször teszik ezt meg, annál erősebb lesz a színhatás.

Egészségvédő hennaszimbólumok

A hennát egészségvédő célokra is használták, illetve használják. Indiában és Észak-Afrikában a hennát bőrbetegségek kezelésére alkalmazzák előszeretettel. Fertőtlenítő és szövetösszehúzó hatása is van, ezért gyakran használják kisebb karcolások ellátására, égési sérülések és ekcéma kezelésére. Ezenkívül pozitív hatást gyakorol húzódásokra, reumás fájdalmakra és ízületi gyulladásokra.

A henna jótékony és egészségvédő hatása mellett ezekben a kultúrákban ismerik a testre felfestett mintákban, szimbólumokban rejlő erőt. Ez az ember ősi tudásának része, a szimbólumokban, mintákban, geometrikus jelekben rejlő spirituális erő ismerete. A szimbólum szó a görög symballien szó eredetére vezethető vissza, amelynek a jelentése összeilleszt, egybeszerkeszt.

Forrás: Nöklapja Cafe, A gyógyító henna; Hennalap