Kapor

(Anethum graveolens L.)

A kapor (Anethum graveolens L.) közismert gyógy-, és fűszernövény.

Népies elnevezései: fűszerkapor, kertikapor, kertikömény, uborkafű.

Az egyik legismertebb konyhakerti fűszernövény az ernyősvirágzatúak családjába tartozó kapor. Egyéves növény, 1-1,5 méter magasra növő, kissé fás szárán szórt állású vékony levelek találhatók. Apró sárga virágai, 2-4 mm nagyságú sötétbarna magjai vannak. A mediterrán vidékeken őshonos, a Földközi tenger környékén vadon is előfordul. Ma már szinte minden földrészen ismert, kedvelt, termesztett fűszernövény, már csak azért is, mert igénytelen, rövid tenyészidejű, elő- és utóvetésként is vethető, ugyanakkor zöld levele és termése egyaránt sokféleképpen hasznosítható. Magyarországon több fajtáját is termesztik, például a "Szentesi", a "Mamut" és a "Budakalászi" változata is elterjedt. Dél-Európában ismert kétéves, sőt, évelő változata is.

Használata:

Fűszernövény, sőt önálló ételek alapanyaga, jó hatású gyógynövény, a gyógyszeripar és a kozmetikai ipar is felhasználja. A sokoldalúságának alapja a benne lévő többféle olaj: a kapor termése és a többi része is tartalmaz illóolajakat, így karvont, limonont, dillapiolt. 

A konyhai felhasználásán kivül egészségvédő hatása is ismert. A Földközi-tenger környékén élő ókori népek általánosan használták egészségvédőszerként  fejfájás és gyomorpanaszok ellen. Teája vízhajtóként, illetve felfúvódás, emésztési zavarok, bélpangás, hányinger, fogínygyulladás, álmatlanság, étvágytalanság esetén jó hatású.
Magjából teát főzve gyors és kellemes ellenszere a csuklásnak.

A világoszöld illóolaj a zöld növény 0,3-0,5%-át, míg a termés 2,4-4%-át teszi ki. Az illóolaj fő komponense a d-karvon, d-limonén, dillapiol és fellandrén. Termésében ezenkívül 15-20% zsírolaj, fehérje is található. Az illóolaj mennyisége termőhelytől és időjárási tényezőktől is függ. Friss növényben a legtöbb aromaanyag virágzás után, zöld termés állapotban található.



Ezek adják aromáját is, de más jótékony hatással is bírnak: könnyíthetik az emésztést, segíthetnek a bélgázok esetén, csillapíthatják  a gyomorfájást. A kapor görcsoldó hatását évszázadok óta ismerik, és alkalmazzák alhasi görcsök, menstruációs fájdalmak ellen. Szoptatós kismamáknak tejserkentő volta miatt ajánlják, és étvágyfokozó szerként is alkalmazzák. Nemcsak a természetgyógyászok ismerik, hanem a gyógyszervegyészek is: hajtását és termését egyaránt felhasználják. Levele az illata és kellemes íze miatt frissen és szárítva is világszerte kedvelt fűszer, használják húsok, főzelékek, sütemények ízesítésére egyaránt. Arra is már évszázadok óta rájöttek a háziasszonyok, hogy tartósító hatása is van, így a savanyúságok, például az uborka eltevésénél nélkülözhetetlennek tartották. (Nem véletlenül lett népies egyik neve "uborkafű"!) Magjából emésztéskönnyítő, nyugtató teát főzhetünk, és ha a főzetét a fürdővízhez öntjük, ülőfürdőként altesti fájdalmakat enyhíthetünk vele.

Érdekességek

Az ókori rómaiak nagy becsben tartották a kaprot, az olaját erőt adónak hitték. Így a katonák illetve a gladiátorok kaporolajjal kenték be a testüket a küzdelem előtt. A Római Birodalom terjeszkedésével együtt terjedt el a hódítók által kedvelt más fűszerekkel együtt a kapor is Európa nyugati részén. Később is maradtak hiedelmek a kapor körül, így például a középkor évszázadaiban sötét erők, például a boszorkányok ártalmai, "szemmel verése" ellen bevethető, csodás erejű növényként ismerték. Mai népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy 2010-ben a kerti kapor nyerte el az Év Növénye címet a Nemzetközi Füvészek Szövetségétől.

A gyógynövények gyógyászati célra történő felhasználása előtt feltétlenül kérje ki kezelőorvosa, gyógyszerésze véleményét, akik az állapotának, korának, gyógyszerszedési szokásainak ismeretében egyénre szabott tanácsot tudnak adni az alkalmazható növényi eredetű készítményekkel kapcsolatban! A gyógynövények felhasználásának bizonyos esetekben és állapotok mellett kis dózisban is lehetnek káros egészségügyi hatásai, ezért az itt leírtak alkalmazása csak saját felelősségre történhet. A lehetséges kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét. 

Forrás: HáziPatika; Wikipedia