Először is azt nézzük meg, hogy mit is jelent a cukormentes étkezés. Szervezetünk naponta átlagosan 320 g szénhidrátot, 60 g fehérjét, valamint 65 g zsírt igényel. Mivel több tényező is befolyásolja a napi tényleges energiaszükségletet (testtömeg, erős fizikai igénybevétel, sportolás, stb) ezért nehéz egy mindenkire egyaránt vonatkoztatható táblázatot készíteni a megfelelő szénhidrát-fogyasztásra vonatkozóan, de általánosságban mégis meghatározható a testtömeggel arányos napi szénhidrát-szükséglet.

Szénhidrát-szükséglet korosztályok szerint:

Csecsemőkorban: 16-18 g/kg
Kisgyermekkorban: 14-16 g/kg
10 éves korban: 13,5 g/kg
Felnőttkorban: 5,5 g/kg

A szénhidrátok táplálkozás-élettani szempontból elvileg nélkülözhetők, mivel a szervezet bizonyos aminosavakból, tejsavból és glicerinből elő tudja állítani az agy, az idegrendszer és a vörösvérsejtek számára nélkülözhetetlen egyszerű szénhidrátot: a glukózt. A szénhidrátmentes étrend ugyanakkor a szöveti fehérjék fokozott lebontásához, a só-víz háztartás egyensúlyának felborulásához vezet.

Ami viszont már káros lehet, az a kontrollálatlanul, nagy mennyiségben elfogyasztott szénhidrát (főleg finomított fehér cukor) ami hirtelen emeli meg a vércukorszintet, fokozott inzulin kiválasztódásra serkenti a szervezetet, nagy mennyiségben alakul át a fölösleges szénhidrát zsírsavvá, ami aztán a zsírsejtekben raktározódik el, és vizet von el a szervezettől. És a magyar lakosságra jellemző, hogy túlzásba viszi a cukorfogyasztást. A cukor csökkentésének egyik módja, ha az édességeket édesítővel készítjük.

Mikor van szükség cukormentes étkezésre?

A mai felgyorsult világunkban nehezen tudunk helyesen étkezni. Többségében magas energiatartalmú, gyorsan fogyasztható ételeket fogyasztunk. A magyar lakosság táplálkozási szokásait a mennyiségi túlzások és a minőségi éhezés jellemzik. Helyes táplálkozással elegendő energia és tápanyag kerül a szervezetünkbe, azonban általában sokkal több zsírt, cukrot, tojást és húst eszünk, mint amennyi indokolt lenne, és sokkal kevesebb növényi vitamint, rostot, ásványi anyagot fogyasztunk, mint amennyi kívánatos lenne.

A túl sok cukor fogyasztása végül is minden szervre kihat. Eredetileg a májban glukóz (glikogén) formájában halmozódik fel és a máj megduzzad. Ha a máj elérte a növekedésének felső határát, akkor a feles glikogén visszakerül a vérbe zsírsavak formájában. Ezek a test minden kevésbé aktív helyein (has, ülep, csípő, combok stb) rakódnak le, majd az aktív szerveken (szív, vese). Az egész testet igénybe veszi, a vérnyomás is megváltozik. A vörös vértestek minősége romlik, a fehér sejtek száma túlságosan is megnő, ami lassabb szövetnövekedéshez vezet. A test ellenálló képessége leromlik, mikróbák terjedését idézve elő. A B-vitamin készlet is leapad, mert a túlzott cukor-fogyasztás a B-vitamint termelő hasznos bél-baktériumok pusztulását váltja ki. A cukor az emésztés során erjesztő hatású, amikor ecetsav, szénsav és alkohol keletkezik. Az ecetsav, de főleg az alkohol nagyon erős romboló hatású a bél membránjaira.

Kristálycukor vagy más néven fehér cukor

A cukor-fogyasztás savasító hatást vált ki, ennek ellensúlyozására a testben már meglevő ásványi anyagokat kell a szervezetnek előszednie hogy kiigazítsa a pH egyensúlyt. Például nátriumot, káliumot, magnéziumot, kalciumot. Rendszeres cukor-fogyasztásnál a test kénytelen például a hiányzó kalciumot már a saját csontjaiból is előszedni, ezzel csontritkulást okozva és súlyosbítva a fogszuvasodást, amit eredetileg a cukor erős savassága váltott ki.

Bár a táplálkozástudomány még mindig gyermekcipőben jár, de a fentebb leírtak alapján, már így is nyilvánvaló, hogy nagyon sok olyan betegség van, amelynek létrejöttében a túlzott cukorfogyasztás jelentős szerepet játszik. A cukormentes diétáról többnyire a cukorbetegek vagy az elhízottak speciális étrendje jut eszünkbe. Kevesen tudják, hogy merőben más egészségügyi problémáknál is cukormentes diétát rendelhet az orvos, így pl.a gombafertőzések esetén is.

Cukorbetegség

A szénhidrátfogyasztás és vércukor-szabályozás szempontjából egészséges szervezetben azt tartják kedvezőnek, ha táplálkozásunkkal is az egyenletes vércukorszintet segítjük. Elsősorban olyan ételeket fogyasztunk, amelyek lassan felszívódva nem hirtelen emelik meg az egyszerű cukrok, a glükóz jelenlétét a vérben. Ezt legegyszerűbben hosszú poliszacharid-láncokat tartalmazó, összetett szénhidrátok, keményítők és növényi rostok fogyasztásával érhetjük el, amelyekből gazdag forrást találhatunk például a teljes kiőrlésű gabonatermékekben. Emellett fogyasszunk alacsony glikémiás indexű (lásd következő bekezdést) édesítőket. Mellőzzük viszont a cukrok és csokoládék fogyasztását, amelyek evés után gyorsan "megdobják" a vércukorszintet.

Ételeink ezen tulajdonságának jellemzésére vezették be a glikémiás indexet (GI), azaz a vércukorszint-emelő hatást mérő mutatószámot. A viszonyítási alap a glükóz, a leggyorsabb vércukorszint-emelő, ennek GI-értéke 100. Minél alacsonyabb glikémiás indexű táplálékot veszünk magunkhoz, annál lassabban emésztődő, és annál elnyújtottabb vércukoremelő hatás várható tőle.

A diétának fontos szerepe van a cukorbetegség kezelése mellett. Mindig az étrendi kezelést egészíti ki a gyógyszeres vagy inzulinos terápia és nem fordítva! A helyes diéta elősegíti a vércukorszint normalizálását, mely elérésével a cukorbetegség szövődményei elkerülhetőek, megjelenésük időben kitolható. Az inzulinnal kezelt betegeknek azért kell diétázniuk, mert még az ún. intenzív inzulinterápiával sem védhető ki a vércukor túlzott megemelkedése nagyobb, 80-90 g-ot meghaladó szénhidrát egyszerre történő elfogyasztása után, mivel a "kivülről" beadott inzulin nem képes teljes mértékben utánozni az egészséges inzulin elválasztást, inzulin szintet. Tablettával kezelt cukorbetegnél pedig azért fontos a diéta, mert az inzulin elválasztás illetve az inzulin hatékonysága nem megfelelő és ehhez kell alkalmazkodnia az étkezésnek.

Gomba fertőzések

Mai civilizált világunkban kétség sem férhet az emberi szervezetre gyakorolt negatív hatások sokaságához: bizonytalanság, stressz, étkezési szokásaink megváltozása - az élelmiszerek minőségéről és a hozzáadott adalékokról nem is beszélve -, ami minden bizonnyal hozzájárul belső egyensúlyunk felbomlásához. Szervezetünk belső egyensúlyához ugyanúgy hozzátartoznak a kártékony baktériumok, mint a hasznosak. A civilizáció csapdái sajnos felborítják az egyensúlyt a hasznos baktériumflóra rovására, amely egyébként megzabolázza a rosszindulatú baktériumok (pl. a Candida) túlszaporodását, s ezáltal a szervezetünkben kis mennyiségben lévő Candida albicans telepek elszaporodnak nyálkahártyáinkon.

A gombafajták valamelyike (esetleg többféle is) becslések szerint legalább az emberiség egynegyedét megtámadta. A fertőzést – egymástól eltérő, változatos tünetei (bőrfertőzés, szájpenész, hüvely- és nyelőcső-gombásodás, belső szervek gombás gyulladása stb.) miatt – viszonylag nehéz diagnosztizálni, továbbá a gyógyulás is hosszadalmas. A gombák működéséhez és szaporodásához feltétlenül szükség van a szőlőcukorban gazdag környezetre, annak hiányában elpusztulnak. Ezért szükséges a cukormentes táplálkozás. A sikeres javuláshoz az étrendből átmenetileg ki kell iktatni a szénhidrátokat, illetve az élesztőtartalmú ételeket.

Candida gomba fertőzés

A magas szénhidrát tartalmú táplálékok fogyasztása során a bélflórában természetes arányban is jelen lévő gombák közül ha a candida albicans gomba túlsúlyba kerül, elszaporodik, candidabetegség alakul ki, mely az egész szervezetre, immunrendszerre, idegrendszerre, alvásra, méregtelenítő rendszerre kihatással van. A gombák tápanyaga elsősorban a szénhidrát, így a betegnek állandó szénhidrát - édesség iránti vágya alakul ki.

A Candida külső megjelenési formái: a korpásodás, a hámló bőr, a hüvelyi váladék, az ágyék környéki, illetve a hajlatok gombásodása, a lábujjak közti gombafertőzés, felnőttek esetében a vastagon, fehér lepedékkel fedett nyelv, gyermekeknél pedig a hiperaktivitás, a gyakori hasfájás, bélgörcs és a szájüregben megjelenő afták.

A Candida számtalan álarc mögé rejtőzik, ezért a szakember számára a candidiasis diagnosztizálása igen nehéz. A Candida kimutatása többféleképpen történhet, a legmegbízhatóbb módszer a vérsavóból történő Candida ellenes antitest kimutatása. Aki Candida-gombával fertőzött, annak elsősorban a táplálkozásán kell változtatnia, ami azt jelenti, hogy mindent, aminek alapja a cukor - így természetesen a méz is - ki kell vonnunk étkezésünkből.