Az E-vitamint Evans és Bishop amerikai kutatók fedezték fel állatkísérleteik során 1922-ben, amikor a patkányok vemhességére gyakorolt hatását figyelték meg innen kapta nevét is: a tokoferol elnevezés a görög tokosz és a pherein szavakból származik, melynek jelentése "gyermekszületést elősegítő." A további kutatások során bebizonyosodott, hogy az E-vitamin ennél sokkal kiterjedtebben befolyásolja a szervezet működését.

Ma már azt is tudjuk, hogy az E-vitamin egyik leghatásosabb zsíroldékony antioxidáns, és hogy sok betegség megelőzésében játszhat szerepet. Többek között védhet a szív-érrendszeri és a daganatos megbetegedésekkel szemben, s mivel sejtszinten fejti ki hatását, az öregedés folyamatát is lassíthatja.

E-vitamin

Az E-vitamin megjelölés valójában a tokoferolvegyületek egész csoportját takarja, melyek négy előfordulási formája az alfa-, béta-, gamma- és delta-tokoferol. A leggyakoribb és legaktívabb típus az alfa-tokoferol, de a vitamin összes formája hasznos, és a szervezet a többféle (kevert) tokoferolt tudja a leghatásosabban felhasználni. Mivel zsírban oldódik, viszonylag hosszabb ideig képes elraktározódni a zsírszövetekben és a májban, viszont a felesleg a vizelettel gyorsan kiválasztódik.

Az E-vitamin hatása

Az E-vitamin legfontosabb szerepe a sejthártya védelme: megakadályozza, hogy az oxidáció hatására a sejthártyák többszörösen telítetlen zsírsavai károsodjanak, valamint antioxidánsként segít semlegesíteni a sejteket károsító szabad gyököket. Ezért elsősorban betegségmegelőző szerepe jelentős, de segíti a szelén és a K-vitamin felszívódását is.

Szív- és érrendszeri betegségek

Az összes antioxidáns közül az E-vitamin nyújtja a legnagyobb védelmet a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben, mert könnyen be tud épülni az LDL-koleszterin-molekulába, és megakadályozza annak oxidációját (a szabad gyökök oxidálta koleszterin különösen árt az érfalnak, és az érelmeszesedés kialakulásában jelentős szerepet játszik). Ezenkívül a vitamin elősegíti az LDL-koleszterin lebontását, megelőzi a vérrögök kialakulását, és akadályozza a különböző szívbetegségek kialakulásában szerepet játszó gyulladásos folyamatokat.

Két nagy tanulmány szerint az E-vitamin-készítmények szedése 25-50%-kal csökkentette a szívbetegségek kialakulásának esélyét, és megelőzte az anginás mellkasi fájdalmat. A vitamin amellett, hogy az érrendszer védelmét biztosítja, főszerepet játszik a szívbetegségek kezelésében, az agyvérzés utáni lábadozásban. Más vizsgálati eredmények szerint az E- és a C-vitamin együttesen alkalmazva gátolja az érelmeszesedés kialakulását.

Immunrendszer, betegségmegelőzés

Mivel megköti a rák keletkezésében és terjedési folyamatában is szerepet játszó szabad gyököket, illetve védi a sejthártyát, fontos a rák megelőzésében. Az E-vitamin az immunrendszer normális működéséhez is nélkülözhetetlen, mivel az immunsejtek különösen érzékenyek a szabadgyök-reakciók káros hatásaival szemben. A szervezet E-vitamin-szintje nagymértékben befolyásolja az immunsejtek válaszkészségét, olyankor is jótékony hatású, amikor az E-vitamin-hiány jelei nem is mutatkoznak. A vitamin előnyei különösen az idősek immunfunkcióinak javításában jelentenek nagy segítséget. Tudományos vizsgálatok támasztják alá azt is, hogy E-vitamin késleltetheti az öregedést, mivel védi a sejteket a szabad gyökökkel szemben.

Hatásos a cigarettafüstből és más szennyező anyagokból származó méreganyagok ellen, alkalmas a Parkinson-kór kezelésére, késlelteti a szürke hályog kialakulását és lassítja az Alzheimer-kór lefolyását. Más tanulmányok szerint az E-vitamin enyhíti az érszűkület miatti lábfájást, a menstruáció előtti fájdalmas emlőfeszülést és érzékenységet. A bőrsérülésekre kent E-vitaminos krém vagy olaj pedig sokak tapasztalata szerint elősegíti a sebgyógyulást

Az E-vitamin forrásai

A búzacsíra kimondottan gazdag E-vitamin forrás: két evőkanál 40 mg E-vitamint tartalmaz. A növényi olajak, mogyoró, mandula, diófélék, napraforgómag (általában az olajos magvak), levélzöldségek és a teljes kiőrlésű gabonafélék, tojás, tej is jó E-vitamin források.

Általában a magas zsírtartalmú élelmiszerekben található meg, ezért kalóriaszegény diéta, fogyókúra esetén a szervezet kevesebb mennyiségű E-vitaminhoz jut.

Az E-vitamin szükséges mennyisége

Az ajánlott napi E-vitamin-mennyiség nőknek 8 mg, férfiaknak 10 mg (ez 12-15 NE-nek felel meg). Bár ez az adag elegendő az E-vitamin hiány pótlására, sokak szerint a teljes antioxidáns hatás eléréséhez nagyobb mennyiségre van szükség. Az általános betegségmegelőzésre a legtöbb szakértő 250-500 mg E-vitamint ajánl tabletta vagy kapszula formájában. Szívbetegségek vagy bizonyos rákbetegségek esetén akár napi 800 mg is ajánlott. Az E-vitamin leghatásosabban a C-vitaminnal együtt alkalmazva fejti ki hatását.

Hiánya idegrendszeri zavarokat, izomgyengeséget, csökkent vörösvérsejt-élettartamot, májsejtelhalást, látásgyöngülést okozhat. Azok azonban, akik a kiegyensúlyozott étrend szerint táplálkoznak, nincsenek kitéve ennek a veszélynek.

A nagy mennyiségű (naponta akár 2000 mg) E-vitamin bevitelének nincsenek ismert káros hatásai, de esetleg fejfájást vagy hasmenést okozhat. Túlzott mértékű fogyasztása K-vitamin-hiányt idézhet elő, és az A-vitamin felszívódását is akadályozhatja.

Különösen ajánlott az E-vitamin pótlása dohányosoknak, időseknek, nehéz fizikai munkát végzőknek, sportolóknak, alkoholistáknak, fertőző, illetve anyagcsere-betegségben szenvedőknek, lábadozó betegeknek, valamint azoknak, akik speciális zsírszegény diétát tartanak.