Rózsa

A rózsa (Rosa) egy, a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó növénynemzetség, illetve az ide tartozó cserjék virága. Több száz vadrózsafajt tart számon a tudomány, mind az északi félgömbre, főleg a mérsékelt égövre jellemző növény. Az egyedek egy tüskés bokor- vagy kúszónövénycsoportot alkotnak, mely akár a 2–5 m magasságot is elérheti, ritkán a többi növény fölé, 20 m magasságba is szökhet. Fajaik nagyon valtozékonyak, könnyen kereszteződnek egymással, ami nagyon megnehezíti elkülönítésüket.

Csipkebogyó

A rózsa termése, a csipkebogyó sokak által kedvelt és C-vitamin tartalmáért nagy számban fogyasztott eledel. Gyakran préseléssel és szűréssel ún. csipkebogyószirupot készítenek belőle, mivel a termést körülvevő vékony szőröcskéket meglehetősen kellemetlen elfogyasztani (viszketéshez hasonló érzést keltenek). Így gyógyteák, dzsemek, gyümölcszselék és lekvárok készítéséhez alkalmazzák. A teát és a lekvárt a köznyelvben hecsedlinek, más helyeken petymegnek nevezik.

Felhasználása:

Már a rómaiak is számos egészségvédőszert és édességet készítettek belőle, és használták illóolaját is. A középkorban a török udvarban valóságos kultusza alakult ki: gyűjtötték, nemesítették és fogyasztották. A megfelelő fajtájú rózsákból rózsaolajat, rózsavizet, zselét, sörbetet és dulcsászát (mézes édességet) készítettek.

A rózsa volt az első virág , melyből illóolajat és rózsavizet pároltak le Perzsiában. Az illóolaj előállítása a rózsaszirmokból lepárlással történik. A rózsafajok közül a legtöbb illóolajat tartalmazó fajok : Rózsa Centifólia , Damaszkuszi rózsa, Rózsa Gallica. E három faj közül hatóanyagait tekintve kiemelkedik a Rózsa Damascena.
Az illóolaj mennyiséget, minőséget a fajtán túlmenően  befolyásolja még a földrajzi adottság , éghajlati tényezők , ezért a rózsatermesztéssel és illóolaj előállítással ma is a déli országok  foglalkoznak , miután a rózsa melegigényes növény.
A tiszta rózsaolaj igen drága termék , hiszen 1 liter rózsaolaj előállításához 5000 kg rózsaszirom szükséges.


Hatásai:

A rózsa hatóanyag tartalma rendkívül széleskörű , így bizonyos betegségek kiegészítő terápiájára éppen  úgy alkalmas mint bőrproblémák kezelésére.  Csillapíthatja a gyulladásokat , gátolhatja a herpesz kialakulását  és fogínyvérzést, kötőhártya gyulladást, fertőzéseket.  Kiválóan hatásos lehet a migrén és fejfájás ellen. Egyensúlyban tarthatja a nemi hormonokat. Erősítheti a hajszálereket és sejtfalakat , enyhítheti a pikkelysömör és az ekcéma okozta tüneteket. A rózsa felhasználható bármilyen bőrgyulladás kezelésére. Oldhatja a szorgást és depressziót , csökkentheti a feszültséget , izomgörcsöket.

A rózsa szerepe a bőrkezelésben – kozmetikumokban:

A rózsa minden bőrtípusra kiválóan alkalmazható - száraz, vízhiányos , problémás-érzékeny bőrtípusra - és kiemelten az öregedő bőrre . A zsíros és pattanásos bőr kezelésében , miután a rózsa gyulladás gátló és fertőtlenítő szerepe érvényesül , szintén igen jó eredményekkel alkalmazható.

Ezen jótékony hatását mi sem bizonyítja jobban , mint az évezredes kimagasló használata a különböző kultúrákkal rendelkező népeknél. Erősíti a sejtfalakat , öregedésgátló , stressz és irritáció hatásait csökkentő csodálatos esszencia.

A mai fejlett technológiával rendelkező vegyészet sem képes olyan szintetikus , vagy természetes anyag előállítására , mely a rózsa hatóanyagait felülmúlná.

A rózsák mérete, illata, íze igen változatos. A régi nemesítések (Rosa rugosa) virágai ízesebbek. Ízük lehet parfümös, emlékeztethet a zöld almáéra és szamócáéra. Amikor a szirmokat szedjük, távolítsuk el az alsó, fehéres részt! Édességeket, desszerteket, salátákat ízesíthetünk velük.

A lehetséges kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét. 

Forrás: Wikipedia; Wellnesskozmetikum