Yerba mate-Maté tea

Ilex paraguariensis 

Egyéb elnevezései: matétea, jezsuita-tea, missziós-tea, Paraguay-tea, Szent Bertalan-tea,
yerba maté,erva mate, congonha, erveira, Paraguay cayi, Paraguay tea, South American holly, matéteestrauch, erva-verdadeira, St. Bartholomew’s tea, Jesuit’s tea, hervea, caminú, kkiro, kali chaye

A maté a magyalfélék családjába (Aquifoliaceae) tartozó, habitusában a magyalra emlékeztető trópusi-szubtrópusi örökzöld növény. Dél-Amerikában őshonos fafaj, a déli szélesség 10° és 30° között nő a Paraná és a Paraguay folyók medencéjében. Környezeti igényeit tekintve évi 1500 mm csapadékot és 15-17°C átlaghőmérsékletet kíván. Magassága elérheti a 7-15 métert. Termése küllemben a bors termésére hasonlít.
Tudományos nevét - Ilex paraguariensis - a francia botanikustól Auguste de Saint Hilaire-től kapta 1822-ben. 

Szárított leveleit, szárait teaként fogyasztják főként Argentínában, Dél-Brazíliában, Uruguayban és Paraguayban. Számunkra nagynak tűnő, fél- vagy egykilós kiszerelésben árusítják. A főzet zöldes színű, a teához hasonlóan koffein és tannin tartalmú élénkítő ital, de kevésbé fanyar.

Európa a jezsuita misszionáriusok közvetítésével - Amerika felfedezése után - találkozott először a matéval. Innen erednek a maté-tea további elnevezései is: jezsuita-tea, missziós-tea. A misszionáriusok megfigyelték, hogy a guarani indiánok rendkívül sokat fogyasztanak egy bizonyos növény főzetéből. Érdekesnek tartották azt is, hogy bár az indiánok étrendje jóformán csak húsból állt - az európai tengerészekhez hasonlóan -, az indiánok számára a skorbut mégis ismeretlen betegség volt. A maté szó a kecsua "matí" szóból származik. Azt a lopótököt (Lagenaria vulgaris) nevezték így az indiánok, melyből mai napig szokás a maté-teát fogyasztani.

A Paraguayban és Brazília déli részén vadon termő növényt a jezsuita misszionáriusok kezdték el termeszteni. Eredeti állapotában kerek koronájú fává fejlődik, művelve viszont kis termetű, ágas-bogas bokorrá alakul; kétévente szüretelhető.

A szárítás különféle módokon történhet. Brazíliában a leveles ágakat 2 m-es oldalú négyzetekben (tatacua) rendezik el a ledöngölt talajon, majd körben tüzet raknak. Az előszárított ágakat később tűz fölött hevítik, majd a megszáradt leveleket földbe ásott lyukakban törik porrá. Az így készült maté neve caa gazu vagy yerva do polos. Paraguayban és Argentína egyes részein az ágról leszedett leveleket megszárítják; ebből lesz a caa-míri nevű maté. A legjobb maté, a paraguayi caa-cuys levélrügyekből készül. Egy újabb eljárás szerint, amely a teaszárítás kínai módjára emlékeztet, a leveleket nagy öntöttvas serpenyőkben melegítik.

Matéfőzéskor a szárított levelet (yerba) szárított tökhéjba szórják, vízzel leöntik és áztatják. A tök (maté vagy culha) díszes, olykor ezüsttel berakott, sőt néha teljes egészében ezüstből van. A teát bombillával szívják ki a tökből; ez kb. 15 cm-es, többnyire ezüstből készült cső, egyik végén szűrővel, hogy a levelek ne jussanak a szájba. A matét rendszerint üresen isszák, de ízesíthetik tejjel, cukorral vagy citromlével. Jól lefedve az íze sokáig megmarad.

Az argentínok az italt is és a lopótökcsészét is maténak hívják. Hagyományosan társasági ital, körbeadják, mindenki ugyanabból a csészéből és szűrőszipkával issza. (Nem túl higiénikus, a világ többi részén talán ezért nem terjedt el.) A maté ivása otthoni szokás, nem isszák nyilvános helyen, nemigen kapható éttermekben és bárokban sem. Ha vendégségben megkínálnak, nem illik visszautasítani.

Hatóanyagai

A koffeinnel csaknem azonos mennyiségű mateint tartalmaz, ezenkívül 146-féle(!) illóolajféleséget, ásványi anyagokat, nyomelemeket, csersavat és rengeteg vitamint. Erősítheti az immunrendszert, csökkentheti a stresszt, a fáradtság- és éhségérzetet, segítheti az emésztést, ellazítja az izmokat, lassítja az öregedést, frissíti az agytevékenységet, a vérkeringést, segítheti a szívműködést, méregtelenít, szabályozhatja a vércukorszintet. 

A mate tea nagyon gazdag egészségvédő hatással rendelkezik ami testünkre hat - beleértve a B vitaminokat; A, C és E vitaminokat, és az ásványi anyagokat, mint pl. a kalcium, magnézium, vas, kálium és a szelén. 11 fajta polifenolt tartalmaz, ezek erős antioxidánsok. Ezenfelül gazdag klorofillban, ami élénkzöld színét adja és további antioxidáns előnyöket biztosít.

Mindazonáltal a legfontosabb kémiai anyag a mate teában a matein. A matein egy xanthin alkaloid. A jelek szerint a matein rendelkezik a xanthinek előnyös tulajdonságainak legjobb kombinációjával. Mint a legtöbb xanthin, ez is a központi idegrendszert stimulálja, de azoktól eltérően, nem okoz függőséget. A koffeinnal ellentétben nem erős vízhajtó, így sokkal kevésbé dehidratálja a testet.

Hatásai

A maté édeskés és kesernyés aromaanyagai a teáéhoz (Camellia sinensis) hasonlóak. A matéteában megtalálható illó aromaanyagok kétharmada a teából is kimutatható. Ugyanakkor a maté kevesebb csersavat tartalmaz, kevésbé összehúzó hatású, mint a tea. A népgyógyászat előszeretettel alkalmazza reumás és húgyúti megbetegedések esetén. Meghűléses megbetegedéseknél alternatív C-vitamin forrás lehet. A központi idegrendszerre 1-1,5% koffeintartalmánál fogva serkentőleg hat. Stresszoldó hatását is leírták. Enyhítheti a különböző allergiás reakciókat. Fogyókúra esetén csökkenti az éhségérzetet és elősegíti a gyorsabb súlyvesztést.

Dél-Amerikában a matéfogyasztása rendkívül elterjedt. A bolíviai callahuaya indiánok a matéteába oregánot és úgynevezett "poge"-t (vadméhek által készített mézes lép) főznek és afrodiziákumként fogyasztják.



• A koffeinhez hasonló stimuláló hatással rendelkezik, annak kellemetlen mellékhatásai nélkül
• Nem okoz a koffeinhez hasonló függőséget
• Növeli az elégetett kalóriák számát (termogén) így elősegítheti a zsírvesztést
• Növelheti a zsírraktárak energiára történő hasznosítását
• Javíthatja a koncentrációt és a mentális teljesítőképességet

A gyógynövények gyógyászati célra történő felhasználása előtt feltétlenül kérje ki kezelőorvosa, gyógyszerésze véleményét, akik az állapotának, korának, gyógyszerszedési szokásainak ismeretében egyénre szabott tanácsot tudnak adni az alkalmazható növényi eredetű készítményekkel kapcsolatban! A gyógynövények felhasználásának bizonyos esetekben és állapotok mellett kis dózisban is lehetnek káros egészségügyi hatásai, ezért az itt leírtak alkalmazása csak saját felelősségre történhet. A lehetséges kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.



Forrás: Terebess Fűszerkalauz; Édenkert; Shop.builder