Az olajfa (Olea Europaea) a mediterrán térség jellegzetes növénye, több ezer év óta termesztik táplálkozási és egészségvédő célokra.

Hosszú életű, örökzöld növény. Göcsörtös ágrendszere tartja a több méteres koronát, leveleit háromévente cseréli, virágzata illatos, krémszínű. Finom olajat adó, csonthéjas termése az olajbogyó.

Az olajfa levelét, virágját és termését is hasznosítják. A levelét, még mielőtt megjelennek a virágbimbók, megszárítják, felaprítják, majd leforrázzák és ezután kivonat, illetve tinktúra formájában használják fel. Más növényekkel kiegészítve vérnyomáscsökkentő készítmények alapanyaga.

A termését, vagyis az olajbogyót télvíz idején szedik le és hideg sajtolás útján nyerik ki belőle az olajat. Belsőleg kenőcsökben és krémekben alkalmazzák.
A gyengébb minőségű olajból szappant és kenőanyagot készítenek.

Az olajfa levele antiszeptikus hatással bírhat, a fatest gyantáját belégző- és illatszerekben hasznosítják.
.
Az olajfalevél főbb hatóanyagai

Az olajfa levele tartalmaz oleuropeint, emellett még luteolin- és heszperidin-bioflavonoidokat. Ezek szinergista módon erősítik az oleuropein természetes aktivitását.

Az olajfalevél kivonat hatóanyagai enyhítihetik az allergiás tüneteket, hatékonyan alkalmazható vírusos betegségek megelőzésére, gombás fertőzéseknél, gyulladásos esetekben, mérsékelheti az ízületi gyulladásokat, eredményes lehet légúti megbetegedések során is, érrendszeri rendellenességeknél, magas vérnyomás esetén, idült kimerültség és depresszió esetén kiegészítő terápiaként, jótékonyan hathat a vércukorszintre, psoriazis kezelésében is eredményesen alkalmazzák.
Elősegítheti az emésztést, ezáltal enyhíti a székrekedést. Erősítheti az immunrendszert.

Az olajfa levél kivonat rendszeres szedése hozzásegít ahhoz, hogy közérzetünk tartósan javuljon, az immunrendszeri betegségekkel (pl. influenza) szemben nagyobb legyen ellenálló képességünk. A készítményt fogyasztók jobb közérzetrõl, életkedvrõl, nagyobb aktivitásról, jobb életminõségrõl számolnak be. Az olajfa gyümölcsének, olajának és levelének jótékony hatását az emberiség már évezredek óta ismeri.
A XIX. Században, amikor az olajbogyó, illetve az olívaolaj gyártás ipari méreteket kezdett ölteni, észrevették, hogy némelyik fermentlé nem romlik meg, míg a többiek igen. Elkezdtek kísérletezni az olajfa bogyójának és levelének vizes és alkoholos kivonatával, és a készítmények több baktérium ellen hatásosnak bizonyultak. E század elején egy orvos csoport feljegyezte, hogy a kininhiány miatt szükségbõl alkalmazott olajfalevél-kivonat lényegesen jobbnak mutatkozott maláriás fertõzések kezelésére, mint a kinin.
Az ötvenes években sikerült azonosítani és elõállítani a hatásért felelõs, aktív hatóanyagokat, amelyeket ettõl kezdve szigorú laboratóriumi és klinikai vizsgálatoknak vetettek alá.
Az utóbbi évek vizsgálatai azt is bebizonyították, hogy az Olajfa hatóanyagainak néhány különleges eleme, a fehérjebontó enzimek, illetve bizonyos kódátíró-fordító enzimek (reverz-transzkriptázok) hatása igen hasznos lehet a retrovírusok elleni küzdelemben.

Figyelemeztetés:  Várandós kismamáknak szedése NEM ajánlott!

A gyógynövények gyógyászati célra történő felhasználása előtt feltétlenül kérje ki kezelőorvosa, gyógyszerésze véleményét, akik az állapotának, korának, gyógyszerszedési szokásainak ismeretében egyénre szabott tanácsot tudnak adni az alkalmazható növényi eredetű készítményekkel kapcsolatban! A gyógynövények felhasználásának bizonyos esetekben és állapotok mellett kis dózisban is lehetnek káros egészségügyi hatásai, ezért az itt leírtak alkalmazása csak saját felelősségre történhet. A lehetséges kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét. 

Forrás: Egészség csak Természetesen; Népgyógyászat